Miért vegyünk "bio"-t és mitől "bio"?

 

Sokan nem is tudják, mi a különbség a bio és a nem-bio ételek között. Hiszen ugyanúgy néznek ki, és időnként még az íze sem különbözik. A szkeptikusok pedig föl is teszik a kérdést: „Honnan tudjam, hogy amire ráírják hogy bio, az tényleg az?”

És ha a piacon azt mondja egy árus, hogy az ő terméke bio, higgyünk-e neki?

És a reform élelmiszer ugyanaz mint a bio?

Ezekre a kérdésekre adunk most választ. Reméljük, hogy a végére az olvasó belátja, hogy hosszú távon sokkal jobban megéri bio, de legalábbis ellenőrzött, megbízható élelmiszereket fogyasztani.

 

 

Túlvegyszerezett mezőgazdaság

A hagyományos zöldség-és gyümölcstermesztésben a legfőbb problémát a permetszerek használata jelenti. A modern mezőgazdaság rengeteg különböző vegyszert használ a kártevők elleni harcban. Rovarirtók a különböző állati kártevőkre, gyomirtók a gyomok ellen, gombairtók a gombák ellen...

 

Számtalan kemikáliával kezelnek egy növényt, míg eléri a betakarítást. A valódi probléma azonban az, hogy a permetszerek nagy része nem bomlik le teljesen, hanem a növény héjában vagy belsejében raktározódik. Amikor kenyeret vagy chips-et eszünk, az un. vegyszermaradványok bejutnak a szervezetünkbe. Talán nem is kell mondani, hogy ezek a testidegen anyagok egyáltalán nem használnak, mi több rengeteg betegséget, problémát okozhatnak. Nézzük, mire számíthat egy átlagos vásárló a bevásárlóközpontban vagy a piacokon kapható friss és fagyasztott zöldségekkel, gyümölcsökkel kapcsolatban.

 

Mérgek a növényekben

Egy belga rákkutató szerint a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek 5-6%-ban tehetők felelőssé a különböző rákbetegségek kialakulásáért. Amerikai kutatók ezt a tényt azzal toldották meg, hogy a mindennapjainkban jelenlévő rákkeltő anyagok (pl. kipufogógáz, dohányfüst, stb) káros hatásait a növényvédő szerek, a szermaradványok jelentős mértékben fokozzák.

Számos zöldség-és gyümölcsfélénél tapasztalható, hogy a bennük található szermaradványok mértéke jóval meghaladja a megengedett határértéket. Egyetlen adag ilyen vegyszerezett alapanyagból készült étel túllépheti a szermaradványokra vonatkozó biztonsági határértéket...

Neves szervezetek az összes gyomirtó 60%-át, a gombaölő szerek 90%-át, valamint a rovarirtó szerek 30%-át potenciálisan rákkeltőnek tartják.

A hagyományos gyümölcsösökben csak az almánál 50 különböző vegyszert használnak. Az alma az első gyümölcs a kicsik hozzátáplálásában. Jól gondoljuk meg hát, honnan szerezzük be az első almákat!

Az organofoszfátok a jelenleg használt rovarirtó szerek egyik legnyugtalanítóbb és legtöbb aggodalmat keltő csoportjába tartoznak. Ez az idegméreg pont ugyanúgy hat az emberi szervezetre, mint a rovarokra. Pusztítja az idegsejteket, fejfájást, látászavart, nehéz légzést, hányást és memóriazavarokat okozhat. Súlyosabb esetekben erős rángások léphetnek fel, majd kóma és halál következhet. Nagy-Britanniában a Pesticide Action Network UK úgy véli, hogy ezeket a kemikáliákat-melyeket széles körben használnak az alma, banán, sárgarépa, káposzta, brokkoli, gomba, paradicsom, krumpli, stb. esetében- be kellene tiltani. Az USA-ban az EPA újravizsgálta az organofoszfátokat. Azóta öt fajtáját vonták vissza az üzletekből.

 

Déligyümölcsök és a DDT

Vajon hányan tudják, hogy a legveszélyesebb hagyományos gyümölcs a banán? A banánt rendkívül csapadékos vidékeken termelik. Az eső kedvez a gyomnövényeknek és a gombákna,k ezért a gyümölcsöt gyakran kell permetezni. Így nem meglepő, hogy a mérgek egy része a banán belső részében is jelen van. Ez csak az egyik része a történetnek. A banán fürtjeit éretlenül, tökéletesen zölden szedik le, majd egy nem teljesen környezetbarát gázban érlelik, hogy az kellően "éretten" kerüljön az üzletekbe. Nem hangzik valami biztatóan, és akkor a legveszélyesebb mérget még nem említettük. A banántermelő országok (Dél-Amerikában) egy részében még nem tiltották be a DDT-t, és ahol betiltották, ott nem ellenőrzik. Így könnyen előfordulhat, hogy az üzletekben vásárolt banánt DDT-vel vegyszerezték.

 

De mi az a DDT?

DDT: szerves klórtartalmú rovarölő szer. A 60-as évek elején figyeltek fel először arra, hogy a DDT-vel kezelt területek környékén élő rovarok és gilisztaevő madarak elpusztultak. A természetben évtizedekkel később is jelen van, nem bomlik le. Az ember és az állatok zsírszöveteiben felhalmozódik, rákot okoz, kedvezőtlen irányba befolyásolj a szaporodást, a tejleválasztás csökkenését is okozza. Az USA-ban bebizonyosodott, hogy egyes esetekben köze volt a koraszülésekhez, és a kis testsúllyal született gyerekekhez is. Forgalmazását Európában és a fejlett ipari országokban 1970-ben tiltották be, káros hatásait azonban a mai napig érezteti.

Az európai ember még mindig nem érezheti magát tökéletes biztonságban a DDT-től. Európában ugyan már betiltották ezt a rákkeltő szert, azonban Kínában, Brazíliában, Mexikóban és Indiában a mai napig gyártják, forgalmazzák és használják.

 

Legyünk hát óvatosak a trópusokról érkező élelmiszerekkel, mivel előfordulhat, hogy DDT-vel kezelt kakaót, kávét, mogyorót, banánt, stb... vásárolunk. Nézzük meg a csomagoláson vagy a címkén, honnan származnak!

Válasszunk inkább európai, ezen belül is magyar termékeket.

A biopiacokon és egyes bioboltokban hozzájuthatunk a déligyümölcsök biztonságos biováltozataihoz, akárcsak a biokakaóhoz, biokávéhoz, biomogyoróhoz.

 

 

Salátáink nitráttartalma

Az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen főszereplője a saláta.

A kutatók már vagy négy évtizede vizsgálják az élelmiszerekben található nitrit és nitrát egészségre gyakorolt hatását. Beigazolódott, hogy sok csecsemő és kisgyerek toxikus megbetegedését okozta az általuk elfogyasztott élelmiszerekben, és különösképpen az ivóvízben lévő nitrát és nitrit. Ha valakinek jól működik az anyagcseréje, akkor a nitrát a vizelet segítségével kiürül a szervezetéből. A nitrátok önmagukban még nem mondhatóak mérgezőnek, de több problémát is előidézhetnek.

Ha a növényeket nem megfelelően tárolják, akkor a bennük lévő nitrát nitritekké alakul át, majd az ember bélrendszerében a folyamat felgyorsul.

 

A nitrit pedig igen erős méreg!

 

Ráadásul a nitrit egyéb anyagokkal közreműködve rákkeltő nitrozaminokat hoz létre. Akut nitrátmérgezésről 8-15g nitrát elfogyasztása után beszélhetünk, ezért jobb, ha napi 0,5 mg/testömeg/kg nitrátnál nagyobb mennyiséget senki nem fogyaszt hosszabb időn keresztül. A WHO szerint ez a nitrátmennyiség, ami még megengedhető, és hosszú távon sem megy az egészség rovására. A nitrit egyszeri halálos adagja: 0,18-0,25g. Az Egészségügyi Minisztérium egyik rendelete szerint a három hónapos kor alatt lévő csecsemőnek semmilyen formában nem adható 40 mg/l-nél magasabb nitráttartalommal rendelkező víz.

Érdekesség, hogy a szakemberek vizsgálatai szerint a napfényes hónapokban kisebb, míg a jobbára borult, szürke hónapokban magasabb a saláták nitráttartalma, de meghatározó a szedést megelőző 7-10 nap időjárása is. Ezen kívül, a saláták termesztése során adagolt nitrogén műtrágyák mennyisége is hatással van a termék nitráttartalmára.

A saláta külső leveleinek többnyire magasabb a nitráttartalma, ezért érdemes a külső leveleket eltávolítani.

Javasolt inkább a nyári hónapokban salátát vásárolni, megbízható kereskedőtől.

 

Vegyszerek az állatokban

A hagyományos gazdaságokban nevelt állatokat gyakran tartják mostoha körülmények között. Ha elvetődünk egy "modern" üzembe, jól látható, hogy az állatok szűk helyen, napfénytől, friss legelőtől elzárva élik életüket. Ezek az állatok hajlamosabbak a betegségekre, és rengeteg gyógyszerre van szükség ahhoz, hogy hozzák az előírt húshozamot. Végül ezek a gyógyszerekkel túltelített állatok kötnek ki a tányérunkon.

A tejtermékek sem kivételek. A tejtermelés hozamának drasztikus növelésére tett kísérletek, a szelektív tenyésztés, a borjak túlságosan fiatal korban történő elválasztása, az emlőgyulladás, tejláz, a kergemarhakór egyre gyakoribb jelenséggé válnak. A betegségeket pedig az antibiotikumos kezelések követik vagy előzik meg. A természetes, legeltetéses tartás helyett az állatokat szűk boxokban tartják, koncentrált tápokkal etetik, amibe antibiotikumot, csontlisztet kevernek. Ezek nem természetes, és főleg nem elfogadható táplálékok egy átlagos növényevő étrendjében, így emésztési problémákat okoznak. Jönnek ismét a betegségek, fertőzések, majd a véget nem érő gyógyszeres kezelések. Természetesen ezek a szerek is egytől egyig kimutathatóak a tejben.

Angliában 400 %-kal növekedett az ételmérgezések aránya az elmúlt tíz évben. Legalább 2 millió ember szenvedett ételmérgezést évente, bár egyes felmérések szerint ez a szám akár 9 millióra is rúghat, mivel sok esetet nem jelentenek be.

Az USA-ban és Ausztráliában is magas az ételmérgezések száma.

 

Kutatások szerint a legtöbb nem-bio szarvasmarha E. colival, a csirkék 90%-a camphylobacter-rel, az egyéb szárnyasok 30%-a pedig szalmonellával fertőzött. A biogazdaságokban alkalmazott módszerek csökkentik az E.coli és más fertőzések megjelenésének esélyét.

 

Egy hormon a sok közül: a BST egy genetikailag módosított növekedési hormon. Az EU-ban és Kanadában betiltották, az USA-ban még használják. Célja a tejtermelés fokozása. Hatására sok tehén elpusztult.

 

Kutatások a biotermékekkel kapcsolatban

Már a ’70-es években is végeztek kutatásokat azzal kapcsolatban, vajon egészségesebbek-e a bio módszerekkel előállított takarmányok. A biotakarmánnyal táplált állatok között magasabb volt az élve születések száma, erősebbé, ellenállóbbá váltak a különböző mérgekkel szemben, illetve hamarabb épültek fel a betegségekből, műtétekből, mint a hagyományos táplálékon felnőtt állatok.

Más kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatással vannak a szervezetre az élelmiszerekkel elfogyasztott vegyszerek. Az állatkísérletek eredménye lesújtó volt. Az állatok védekezőképessége csökkent, többször és komolyabb mértékben betegedtek meg, és a betgségek kétszer gyakrabban voltak halálos kimenetelűek, mintha jó minőségű takarmányt fogyasztottak volna.

 

Mi is a biotermék?

A biokertészetekben és biogazdaságokban előállított termékeket biolélmiszereknek nevezzük.

Mivel sokakban téves elképzelések élnek a "bio"-val kapcsolatban, röviden összefoglaljuk a biotermékek legfontosabb jellegzetességeit.

Bioterméknek (vagy ökoterméknek) számít az az állati vagy növényi eredetű élelmiszer, melyet az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő a két magyar hivatalos minősítő szervezet, a Biokontroll Hungária Kht. vagy a H. Ökogarancia Kft felügyelete alatt.

A külföldi termékek is a biominősítő szervezetek (az adott országé) ellenőrzése mellett készülhetnek. A biotermékek előállítását igen szigorú előírások szabályozzák, melyek a vegyszerezésre, a megművelt földre, a tartási vagy termesztési körülményekre egyaránt vonatkoznak. Pontosan ennek köszönhető, hogy a biotermékek gyakorlatilag nem tartalmaznak vegyszer-vagy gyógyszermaradványokat. A hivatalos biominősítés nem vonatkozik őstermelői vagy kiskerti termékekre.

Ha a piaci kofa arra hivatkozik, hogy a terméke annak ellenére bio, hogy nincs minősítve, valószínűleg háztáji terméket ajánl, amiről nem tudhatjuk, hogy mennyi vegyszert kapott a termesztés során.

A biotermelés azonban nem kizárólag a biotermékekről szól. Legalább olyan hangsúlyos cél a környezet, a föld, a levegő és a földeken élő élővilág megóvása, hisz ezek nélkül mit sem ér az egészséges étel. Az aktív környezetvédelem, a teljes körű mező-, erdő-, és tájgazdálkodás, minőségi, magas tápértékű élelmiszertermelés, valamint a vidékfejlesztés csak együtt valósítható meg. Ezek után nem meglepő, hogy a bioterméesztéssel foglalkozó társaságok és a zöld szervezetek gyakran együttműködnek.

 

 

Reformélelmiszerek

A biotermékeken kívül jelen vannak a piacon az úgynevezett reformélelmiszerek vagy natúrtermékek is. Többnyire az tekinthető reformélelmiszernek, amit valamilyen okból újszerűnek és egészségesnek ítélnek. Ez általában így is van. A natúrélelmiszerek kevésbé feldolgozott termékek, kis mennyiségű adalékanyag van bennük, ezért egészségesebbek a hagyományos termékeknél. Vannak azonban kivételek is: vegyük például a búzakorpát, melyben jóval több szermaradvány halmozódik fel, mint a hagyományos lisztben, így rosszabb a hagyományos termékeknél.

Ha valaki még mindig szkeptikus a bio-termékekkel kapcsolatban, olvassa el a bio-termesztés szabályait!

 

A bio növénytermesztés szabályai

- Ha egy gazda hagyományos mezőgazdasággal foglalkozott, de át szeretne állni biotermesztésre, földjének a vetést megelőzően legalább két-három éves ellenőrzött átállási időszakra van szüksége

- Az ökológiai művelésű termőföldeket a konvencionális módszerekkel művelt területektől megfelelően el kell különíteni. A környező földeken nem alkalmazhatnak repülőgépről történő permetezést, és egyéb szennyező forrás, mint pl. vegyi üzem vagy repülőgép leszállópálya sem működhet a közelben. A legalkalmasabb területek a nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek, valamint a vízvédelmi területek környéke.

- Fontos a termőhelyhez illő faj, illetve fajta kiválasztása is. Az adott faj, fajta tudjon alkalmazkodni a termőterület domborzati, talajtani, éghajlati jellemzőihez, illetve legyen ellenálló a jellemző betegségekkel szemben. Ha ezek a fajták nem adottak, a termelés nem lesz eredményes.

- A talaj termőképességét ökomódszerekkel kell fenntartani, a műtrágyák alkalmazása tilos. Fontos a vetésforgó is. Mélyen és a felszín közelében gyökerező, valamint kevesebb, illetve több tápanyagot igénylő növényeket, zöldtrágyát kell vetésforgóban termeszteni. A vetésforgó alkalmazásával megóvható a talaj termékenysége, segítségével a biogazdák gátat szabhatnak a gyomnövények és a különböző károsítók elterjedésének. Emellett ökológiai állattartásból származó istállótrágyát is használhatnak, de nem juttathatnak ki semmilyen szintetikus készítményt, szennyvíziszapot, illetve fekáliát sem a termőföldekre.

- Komposztálásra és egyéb talajaktiválásra csakis genetikailag NEM módosított mikroorganizmusok vagy növényi alapú készítmények alkalmazhatók.

- A kártevők, betegségek elleni harc sem a megszokott módon zajlik. A különböző kemikáliák helyett különleges talajművelési módszerek használhatók. A biogazda felhasználhatja a kártevők természetes ellenségeit, de segítségül hívhatja a gyomperzselés, gyomszabályozás, vagy a hagyományos gyomlálás technikáját is.

 

- A hozamok sem lehetnek túl magasak. Vannak bizonyos területalapú értékek, amitől egy biogazdaság nem termelhet többet. A termés mennyiségét folyamatosan összevetik a bejelentett termőterület nagyságával: a kirívóan nagy terméshozamok vizsgálatot vonnak maguk után, hiszen ezeken a helyeken valószínűleg nem biomódszereket is használtak. Így ellenőrzik az esetleges visszaéléseket.

 

- Az EU-ban bevett gyakorlattól eltérően Magyarországon nem a gazdaságra, hanem a termékre állítják ki a tanúsítványt. A magyar rendszer ezért sokkal szigorúbbnak tekinthető, mint az uniós.

 

 

A bio állattenyésztés szabályai

Biotermékként állati termék akkor értékesíthető, ha betartották az ökológiai állattartásra vonatkozó szigorú előírásokat:

 

- A biotenyésztésbe vett fajtát vagy tözset úgy válaztják ki, hogy elekrületőek legyenek a tartás során előforduló betegségek. Az ősi, ellenálló fajtákat előnyben kell részesíteni a túltenyésztett váltzatokkal szemben.

- Csak olyan hizlalási módszer alklmazható, amely nem okoz visszafordíthatatlan károkat az állatokban. Az állatok kényszertáplálása (pl. tömés) tilos.

- Az állatoknak adott takarmány csak ökológiai gazdálkodásból származhat.

- A biogazdaságokban nevelt fiatal állatokat (emlősöket) természetes anyatejjel, nem pedig tejpótló szerekkel kel táplálni.

- Amikor az időjárás és a leglők álapota megengedi, a sazrvasmarhaféléket, lovakat, juhokat, kegcskéket legelőn kell tartani. A baromfi ketrecben nem tartható, számára szabad, nyoitott kifutót kell biztosítani.

- Géntechnológiával módosított takarmányt tilos az állatoknak adni.4

- A gyógyítás helyett a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ha mégis megbetegszik egy állat, előnyben részesítik a növényi kivonatokkal, illetve a homeopátiával történő gyógyítást.

- Szintetikus szereket tilos kezelésekre használni.

- Nem használhatnak olyan anyagokat, melyek célja a mesterséges növekedés vagy termelékenység serkentése. Tilos a hormonok és hormonhatású vegyületek használata, az embrióátültetés és a klónozás.

- Tilos az állatok farkának gumizása, kurtítása, a szemfog lecsípése, csőrkurtítás, szarvelsütés, stb…

- Az állatok szállításakor a stresszt a lehető legkisebbre csökkentik. Tilos elektromos terelőeszközök alkalmazása.

 

A gazdáknak kemény ellenőrzésekre kell számítania a biominősítésért, és kisebb szabálytalanságok is maguk után vonják a termék biominősítésének elvesztését.

Könyvelni kell az elvetett fajtát, az alkalmazott művelési eljárást, a felhasznált trágyát vagy természetes növényvédőszert. Az ellenőrző szervezet ezt évente egyszer vagy kétszer teljes körűen ellenőrzi, összeveti az adatokat a valósággal. Mintát vesz a földből, a használt anyagokból, elemzi azokat. A gazdának két nappal az esemény előtt jeleznie kell a betakarítás pontos idejét is.

Akinél szabálytalanságot tapasztalnak, újraindul a kétéves átállási időszak, értesítik vevőit és a külföldi ellenőrző szervezeteket, és az állami támogatást is vissza kell fizetnie.

 

Összefoglalva a biotermékek nemcsak hogy nem veszélyeztetik egészségünket, de nagyban hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez. A bio termékek vitamin-és ásványi anyag tartalma sokszorosa vegyszerezett társaiénak, hiszen nem a termőföld kizsákmányolásával állítják elő azokat. Erősítik immunrendszerünket, segítenek vitalitásunk és energiánk szinten tartásában. Elég belőlük kevesebbet is elfogyasztani (és vásárolni), hiszen koncentráltabban tartalmazzák az egészségünkhöz szükséges anyagokat.

(Forrás: Rainbow-Slide kiadó: A jövő ételei-bio módra)